Kép szerzője Miroslava Chrienova Licensz Pixabay
Francis Boyle, JD, Ph.D., biofegyver-szakértő és az Illinoisi Egyetem nemzetközi jogok professzora azt nyilatkozta, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legújabb javaslatai sérthetik a nemzetközi jogot. Boyle, számos nemzetközi jogi tankönyv szerzője és biofegyver-szakértő.
Boyle felszólította az Egyesült Államok szövetségi és tartományi kormányait, hogy azonnal lépjenek ki a WHO-ból.
Titkos tárgyalásokra került sor a héten a svájci Genfben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Egészségügyi Szabályzatának (IHR) javasolt módosításairól, amelyeket a nemzetközi jog kötelező eszközének tekintenek.
Hasonló tárgyalások zajlottak a múlt hónapban a WHO új világjárvány-egyezményének kidolgozásáról is.
Bár a kettő gyakran összekeveredik, a javasolt IHR-módosítások és a javasolt világjárvány-szerződés két különálló, de egymással összefüggő javaslatcsomagot alkotnak, amelyek alapvetően megváltoztatnák a WHO azon képességét, hogy reagálni tudjon a „közegészségügyi vészhelyzetekre” szerte a világon. A kritikusok figyelmeztetnek, hogy ez jelentősen megfosztaná a nemzeteket a szuverenitásuktól.
De nem csak ő, más neves elemzők is riadót fújtak.
James Roguski szerző és kutató szerint ez a két javaslat a WHO-t tanácsadó szervezetből globális irányító testületté alakítaná át, amelynek politikája jogilag kötelező erejű lenne.
Ezenkívül nagymértékben kibővítenék az IHR hatáskörét, és létrehoznák a globális egészségügyi oltásigazolások rendszerét, ezzel lehetővé tennék a WHO számára, hogy kötelezően elrendelhessen orvosi vizsgálatokat, karantént és kezeléseket.
Roguski szerint a javasolt dokumentumok a WHO-nak hatalmat adnának a vállalatok felett is egy világjárvány idején. Az IHR-infrastruktúra fejlesztésére szólíthatna fel a „határokon” (például a nemzeti határokon), dollármilliárdokat irányíthatnának át a „kórházak sürgősségi ellátására”.
Véleményük szerint ezek a javaslatok „világszerte totalitárius orvosi és rendőrállamot hoznának létre”
A WHO IHR felülvizsgálati bizottsága január 9. és 13. között Genfben ülésezett, és a WHO dokumentuma szerint „technikai ajánlásokat dolgozott ki a [WHO] főigazgatója számára”.
Az IHR rendszere már most is lehetővé teszi a WHO főigazgatója számára, hogy bármely országban közegészségügyi vészhelyzetet hirdessen, az adott ország kormányának beleegyezése nélkül, bár előírja, hogy a két fél először próbáljon meg megegyezni.
Ugyanezen WHO-dokumentum szerint az IHR Felülvizsgáló Bizottsága és a tagországok Nemzetközi Egészségügyi Munkacsoportja (2005) (WGIHR) ajánlásairól január közepéig fognak beszámolni Tedros Adhanom Ghebreyesusnak, a WHO főigazgatójának.
Boyle megkérdőjelezi a fenti dokumentumok jogszerűségét, például arra hivatkozva, hogy „a javasolt WHO-szerződés sérti a bécsi egyezményt ”, amelyet 1969-ben ratifikáltak.
„Az egyik vagy akár mindkét szerződés egy világméretű totalitárius orvosi és rendőrállamot hoz létre Tedros és a WHO irányítása alatt, amelyek alapvetően a Centers for Disease Control and Prevention (CDC), Tony Fauci , Bill Gates, Big Pharma irányítása alatt állnának valamint a kínai kommunista kormány alatt , amely a számláik jó részét fizeti.”- tette hozzá Boyle.
Mind az IHR-rendeletek, mind a WHO-szerződés, amennyire meg tudom állapítani, kifejezetten a nemzeti, állami és önkormányzati hatóságok megkerülésére szolgál, amikor a pandémiákról, és a járványok kezeléséről valamint vakcinákról van szó.
Úgy tűnik, hogy a pandémiás egyezményre vonatkozó javaslatról és az IHR-módosításokról szóló tárgyalások ütemterv szerint zajlanak, amiket a WHO május 21-30- ig tartó Egészségügyi közgyűlésén tárgyalhatnak meg.
"Számomra egyértelmű, hogy előkészítik a rendeletet és a szerződést is, hogy az Egészségügyi közgyűlés 2024
májusában elfogadja" - mondta Boyle. – Ahogy én látom, most itt állunk.
A világjárványról szóló egyezményt kommentálva a WHO- t irányító Tedros azt mondta:
„A járvány tanulságait nem szabad figyelmen kívül hagyni.” A szerződés jelenlegi „koncepcionális nulladik tervezetét” úgy jellemezte, mint „a világjárvány megelőzésének, a felkészültségnek, a reagálásnak és a helyreállításnak a megerősítésére irányuló más paradigma iránti törekvések valódi tükröződését”.
Más szavakkal, a WHO 194 tagállama „beleegyezne, hogy átadja nemzeti szuverenitásukat a WHO-nak”. Ez „a WHO szerepét drasztikusan kiterjesztené” ez egy „teljesen új bürokrácia” részeként.
Ez az új bürokrácia Roguski szerint „felhatalmazást kapna arra, hogy elemezze a közösségi médiát, azonosíthassa a különböző véleményeket és saját propagandájával ellensúlyozza azokat”.
Roguski szerint a világjárványról szóló egyezmény olyan struktúrát biztosítana, amely hatalmas mennyiségű pénzt irányítana át „a baráti kapitalizmuson keresztül olyan vállalatokhoz, amelyek profitálnak közegészségügyi vészhelyzetből” („pandémiák”) és „az ilyen vészhelyzetet természetesen követő félelemkeltésből”
Boyle szintén figyelmeztetett, hogy a szerződés és a javasolt IHR-szabályozás még ennél is tovább megy.
"A WHO, amely egy rohadt, korrupt, bűnöző és aljas szervezet, képes lesz arra, hogy az Ön alapellátását végző orvost sürgősen utasítsa, hogyan kell önt kezelni, ha világjárványt hirdetnek."
Ráadásul Boyle szerint a világjárványról szóló egyezmény annyiban is különbözik sok más nemzetközi egyezménytől, hogy azonnal hatályba is lépne.
„Ha elolvassa a WHO-Szerződést, a legvégén egyértelműen azt írja, hogy az aláírást követően azonnal hatályba lép.
Ez sérti a szerződések nemzetközi ratifikációjának szokásos folyamatait a Bécsi Szerződések Jogi Egyezményét.”
Roguski szerint, a WHO „hatalomrablásra tesz kísérletet”, az IHR javasolt módosítások viszont még a világjárványról szóló szerződésnél is aggasztóbbak lehetnek.
„Lényegében a WHO felhatalmazást kapna arra, hogy felülbírálja a szuverén nemzetek intézkedéseit” – mondta Roguski.
Roguski szerint „a javasolt módosítások sok olyan változtatást valósítanak meg, amelyekkel senkinek nem kellene egyetértenie”.
Ezek a változtatások magukban foglalják „a Nemzetközi Egészségügyi Szabályzat hatályának drasztikus kiterjesztését a tényleges kockázatok kezeléséről minden olyan dolog kezelésére, amely potenciálisan közegészségügyi kockázatot jelenthet”, ami Roguski szerint „szélesre tárná az ajtókat olyan visszaélések előtt, amelyeket az elmúlt három évben tapasztaltunk.”
Ha a módosítások elfogadásra kerülnek, Roguski kijelentette: „A WHO-nak többé nem kell konzultálnia egyetlen szuverén nemzettel sem, ahhoz hogy intézkedéseit érvényesítse.
