Azeri-örmény háború:az azeri hadsereg felszabadított tizenhárom örmények által elfoglalt falut

utolsoidok képe

Dátum: 2020-10-19
Hirdetés:

Hétfőre virradó éjjel tüzérségi támadás ért több azerbajdzsáni települést és katonai állást - jelentette be Ilham Aliyev azeri elnök a Twitteren, ami arra utal, hogy továbbra is igencsak törékeny az a humanitárius tűzszünet, amely elvileg szombat éjféltől lépett életbe Örményország és Azerbajdzsán között.

Aliyev tájékoztatása szerint az azeri hadsereg felszabadított tizenhárom, korábban örmények által elfoglalt falut. A hegyi-karabahi hatóságok viszont Azerbajdzsánt okolják a támadásokért, közlésük szerint az örmény katonák csak az ellenük indított támadásokat verték vissza.

A konfliktusban álló felek állításait független forrásból csak nagyon nehezen lehet ellenőrizni - mutatott rá a dpa német hírügynökség.

Az Örményország és Azerbajdzsán között helyi idő szerint szombat éjféltől életbe lépett humanitárius tűzszünet jelentős részben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezeten (EBESZ) belül alakult minszki csoport erőfeszítéseinek köszönhető.

Néhány órával a fegyvernyugvás életbe lépését követően mindazonáltal a felek máris kölcsönösen a tűzszünet megszegésével vádolták egymást.

A Hegyi-Karabah hovatartozása miatt konfliktusban álló felek már egy héttel korábban is megegyeztek a tűzszünetről orosz közvetítéssel. A megállapodást azonban röviddel életbe lépése után már meg is szegték, s a kudarcért akkor is egymást hibáztatták.

A többségében örmények lakta terület hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. 1921. július 5-től Joszif Sztálin - akkori nemzetiségi népbiztos, későbbi szovjet vezető - nyomására lett Azerbajdzsán része, noha a Szovjetunió létrejötte után a Kaukázuson Túli Ügyek Szovjet Irodája azt javasolta, hogy az Örmény Szovjetköztársaságot és Hegyi-Karabahot egyesítsék. 1923. július 7-én Azerbajdzsánon belül autonóm státuszt kapott.

A Szovjetunió fennállása alatt a szovjet vezetés minden, az Örményországgal való egyesülést célzó kezdeményezést elutasított.

1991 szeptemberében Hegyi-Karabah egyoldalúan kivált Azerbajdzsánból, amit az utóbbi katonai erővel próbált megakadályozni, így kitört a hegyi-karabahi háború.

A harcokban 30 ezer ember vesztette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt még Örményország sem ismerte el. Mind Azerbajdzsán, mind Örményország saját területének tekinti az enklávét.

Az örmény védelmi tárca szerint eddig több mint 600 örmény katona vesztette életét a szeptember 27-én kiújult harcokban. Azeri részről egyelőre nem közöltek hasonló listát, de Baku szerint a konfliktusban eddig több mint 50 azeri civil halt meg örmény támadásokban.

Még nincs értékelve
Hirdetés: