1.) Hamarosan, igen hamar, váratlanul megnyitom szentélyemet a Mennyben, és miután lehullik szemedről a fátyol, meg fogod látni ott, mint titkos kinyilatkoztatást, az angyalok, a trónok, az uralmak, a hatalmasságok, az erősségek ezreit, amint leborulnak a szövetség ládája körül. Akkor egy lehelet érinti meg arcodat, és megrendülnek az Ég erői. A villámlást mennydörgés követi, és "…olyan szorongattatás ideje következik, amilyen még nem volt soha, amióta nemzetek vannak"   (Dániel 12,1), mert megengedem lelkednek, hogy végignézze életed minden eseményét. Sorra felfedem mindegyiket. Meg fogod tudni lelked nagy rémületére, hogy bűnöd miatt hány áldozatnak folyt ártatlanul a vére. Majd lelked tudtára adom, hogy sohasem követted igazán törvényemet. Úgy fogom felnyitni a szövetség ládáját, mint könyvtekercset, hogy megtudd, mennyire szembehelyezkedtél a törvénnyel.

2.) Ha ezek után még életben maradnál és meg tudnál állni lábadon, lelked szeme olyan ragyogó fényt lát majd, mintha sok drágakő csillogna, és kristálytiszta gyémántok szikráznának. Bár angyalok ezrei állnak közeledben a csendességben, mégsem fogod őket tökéletesen látni, mert az a fény ezüstös arany páraként fogja betakarni őket. Lelked csak alakjukat fogja látni, arcukat nem.

Majd lelked a ragyogó fény közepén meg fogja látni azt, amit egykor a pillanatnak abban a töredékében, teremtésed pillanatában látott…

Meglátja Őt, aki elsőként tartott kezében, a szempárt, amely elsőként látott téged.

Meglátja annak kezét, aki megformált és meglátott téged…

Meglátja a gyengéd Atyát, a ti Teremtőtöket félelmetes ragyogásba öltözötten.

Az Elsőt és az Utolsót, Őt, aki van, aki volt, és aki el fog jönni, a Mindenhatót,

az Alfát és az Omegát, az Uralkodót.

Meg leszel törve, ahogy felébredsz, és szemed az enyémre szegeződik, amely olyan lesz, mint a lobogó tűz (vö. Jel 19,12). Szíved akkor vissza fog tekinteni bűneire, és lelkiismeret-furdalásod lesz. Nagy szomorúságot és fájdalmat fogsz elszenvedni törvényszegésed miatt. Rádöbbensz, hogy folytonosan megszentségtelenítetted Szent Nevemet és visszautasítottál engem, Atyádat. Félelemmel telve fogsz remegni és borzongani, amikor meglátod magad, mint feloszló holttestet, amelyet férgek rágnak, és keselyük marcangolnak.

3.) És ha lábad még mindig megtart, megmutatom, hogy mit dajkált lelked, az én templomom és lakóhelyem életed folyamán. Nagy rémületedre látni fogod, hogy a viperát szeretted Örök Áldozatom helyett, és lelked mélyén annak a „vészt hozó undokságnak” adtál helyet, az istenkáromlásnak, amiről Dániel próféta beszél. Az istenkáromlásnak, ami elvágta hozzám fűző égi kötelékeidet, és szakadékot nyitott közötted és közöttem, a te Istened között. Amikor ez a nap eljön, lehull szemedről a hályog, észreveszed majd, milyen mezítelen vagy, és bensőd mennyire kiszáradt föld… Boldogtalan teremtmény, lázadásod és a Szentháromság megtagadása hitehagyottá és Szavam üldözőjévé tett.

Panaszodat és jajgatásosat csak magad fogod hallani. Mondom neked, gyászolni és sírni fogsz, de panaszodat csak a te füled hallja majd. Én csak úgy ítélhetek, ahogy nekem meghagyták, és ítéletem igazságos lesz.

1992. Jézus. (Vassula-6) 122-123.

Egyesek ma szomorúak közöttetek, mert a világ elhamarkodott ítéletet mond Szentséges Szívem és Édesanyátok Szeplőtelen Szíve felett. A mi két Szívünk azonban hamarosan meg fogja mutatni a világnak, mennyire igazságtalan volt ítéletük, amikor majd Szent Arcom felfedi magát bennük. [A tisztulás napján, amikor Isten szemével fogjuk látni bűneinket.]

Leányom írd:

Amikor feltöröm a hatodik pecsétet, nagy földrengés támad. A Nap olyan fekete lesz, mint a szőrzsák, és a Hold olyan lesz, mint a vér. Az Ég csillagai úgy fognak a Földre hullani, mint ahogy a fügefáról hullik az éretlen gyümölcs, ha erős szél rázza. Az Ég eltűnik mint felgöngyölt könyvtekercs, és minden hegy és sziget elmozdul helyéről. A Föld királyai, nagyjai és hadvezérei, a gazdagok és hatalmasok, az egész nép, a rabszolgák és a szabadok a hegyi barlangokba és a sziklák közé rejtőznek, Így kiáltanak a hegyeknek és szikláknak: „Omoljatok ránk és rejtsetek el a trónon ülők színe elől, és a Bárány haragja elől!” (vö. Jel 6,12-17.) [Itt Jézus nyíltan megmondja, hogy a tisztulás napján a világon mindenki meg fogja tapasztalni lelke állapotát, és mindenki fel fogja ismerni a Bárányt, vagyis Jézust.] Hamarosan utolér benneteket a tisztulás napja, és ki az, aki túlélheti?

Minden embernek meg kell tisztulnia ezen a Földön! Mindenki meg fogja hallani hangomat, és felismer engem mint Bárányt. Minden fajtájú és vallású ember látni fog engem benső sötétségében. Ezt mindenki titkos kinyilatkoztatásként fogja kapni, hogy feledje lelke sötétségét.

Amikor meglátjátok bensőtöket ebben a kegyelmi állapotban, valóban kérni fogjátok a hegyeket és a sziklákat, hogy essenek rátok.

Lelketek sötétsége olyannak fog tűnni előttetek, hogy azt gondoljátok majd, a Nap elvesztette fényét és a Hold vált vörössé. Ilyennek fogjátok látni lelketeket, de végül engem fogtok dicsérni.

Ha egy idegen jön felétek az úton, és azt mondja nektek, hogy az étel [ezek az üzenetek], amelyeket nektek adtam, rossz, ne hallgassatok rá! Szentséges Szívem szavára és keresztem szavára figyeljetek! Virágozzék fel újból Szentséges Szívem iránti hűségetek, ajánljátok fel magatokat újból Szentséges Szívemnek és Édesanyátok Szeplőtelen Szívének!

Forrás:http://www.kenyestemak.hu/htm/figyel.htm

[Az üzenetnek ez az első pontos fordítása. Kérjük, hogy ha a jövőben más forrásból is kapnak friss IÉI üzenetet, mindig várják meg azt, amelyik az IÉI levelezőlistán érkezik, mert csak annak tartalmáért tudunk felelősséget vállalni.]

2011. május 5-i üzenet

mondd el népemnek és emlékeztesd őket arra, hogy a szeretet sok bűnt eltakar; bizonyuljon igaznak egymás iránti szeretetetek…

engedjétek meg, hogy felfrissítsem emlékezeteteket: áldást jelent számotokra, ha zaklatnak és üldöznek Miattam, mert ez azt bizonyítja, hogy Én, az Isten rajtatok pihenek… ha csak az lenne a dolgotok, hogy az emberek kedvében járjatok, akkor nem hívtalak volna meg benneteket; ha csak a saját érdekeitekért és dicsőségetekért dolgoznátok keményen, és nem az Enyémért, akkor már elfordítottam volna rólatok Tekintetem;

tárjátok ki a szíveteket és fogadjatok be Engem; legyetek egységben, segítsétek egymást, és igyekezzetek megvigasztalni népemet ezekben az időkben; a felebaráti szeretet legyen a legfontosabb számotokra;

ne feledjétek el mindenütt hirdetni Üzenetemet, mert a hullaszag [a lelki halál] elérte a mennyet, és e nemzedékre váró büntetés fogja sújtani a földet hitetlensége és hitehagyása miatt; követeim, akiket hozzátok küldök, nem találnak meghallgatásra, Lelkemet pedig káromolják; sokan vakmerően ejtenek sebet Egyházamon, megkövezve prófétáimat; sokan hanyatlanak, és most látható jeleket kapnak hitehagyásuk és bűneik mértéke és súlya szerint;

nehézségek és gyötrelmek várnak erre a hitetlen nemzedékre; ezeket a jeleket már azért kapják, mert nem voltak hajlandóak kiengesztelődni Velem;

sokatokat tettem megigazulttá Atyám előtt, ugyanakkor elvárom a szeretet viszonzását, a hűség viszonzását; felfedtem előttetek, hogyan munkálkodom, és mit keresek; hallottátok Egység-Üzenetemet, és hittetek benne; megmutattam nektek hívásom célját; igent mondtatok azáltal, hogy nagy tiszteletet nyújtottatok Nekem; megtagadhatja-e az ember, amiben hisz? tartsátok elevenen szívetekben a tanítást, amit kezdetben kaptatok, és ne adjátok el az Én Véremet; az Én Békémet adom nektek, és azt mondom: ne féljetek, mert Én veletek Vagyok; viseljétek Nevemet,[1] és tiszteljetek Engem; ic

[1] Megértettem, hogy „Jézus nevét viselni” annyit tesz, mint az Ő Keresztjét viselni. De Jézus egyszer azt is mondta, hogy az Ő Keresztje nemcsak szenvedést jelent, hanem örömöt is.

Biztos vagyok abban, hogy mindnyájan imádkoztok a túlélőkért és mindnyájan részt vettetek az adományozásban templomaitokban. Borzalmas látni a különböző országokban élő emberek fájdalmát és szenvedését, akik egyik percről a másikra elvesztették szeretteiket, különösen, ha azok gyermekek voltak! Ugyanakkor megrendülve kísérhetünk figyelemmel több csodát is, mint például a vízen sodródó matracot egy húsznapos csecsemővel vagy a megtalált svéd kisfiú esetét, és más hasonló csodás eseményt.

Talán ez a nem mindennapi esemény megértette egyesekkel, hogy milyen kicsik vagyunk Isten előtt, hogy életünk mennyire Istentől függ és nem mitőlünk. Isten segítsége nélkül semmit sem tehetünk. Sajnos, amikor ilyen nagyságrendű katasztrófa történik, amely ártatlan életeket is követel, mindig vannak olyanok, akik rögtön az Istent hibáztatják, és nem a bűnös emberiséget. Sokaknak csak ilyen alkalommal jut eszükbe Isten, dühösen emlegetik, amivel még jobban megbántják Őt. Az is előfordul, hogy a fájdalom és a szomorúság olyan dolgokat mondat az emberrel, amit nem is akart mondani. Imádkozzunk ezekért a megtört szívűekért, hogy vigasztalja meg őket az Úr!

Amikor egyszer valaki megkérdezte tőlem, hogy miért kell a jó embereknek és a gyerekeknek szenvedniük, sőt meg is halniuk, megkérdeztem Urunkat, és Ő így válaszolt: “Ha meghaltok, az a ti hitehagyásotok miatt van”, ami azt jelenti, hogy mi hozzuk magunkra a szenvedéseket. Gonoszságunknál fogva önrombolók vagyunk, még a természetet is magunk ellen fordítjuk. Teréz anya – amikor ugyanezt kérdezték tőle -, azt válaszolta, hogy a jó emberek és az ártatlan gyerekek azért halnak meg, mert ők már készek arra, hogy belépjenek Isten Országába. A Szentírásban Krisztus ezt a magyarázatot adja: (Lk 13, 1-5):

“Épp jött néhány ember, s azokról a galileaiakról hozott hírt, akiknek vérét Pilátus áldozatuk vérével vegyítette. Erre ezt mondta: “Azt hiszitek, hogy ezek a galileaiak bűnösebbek voltak, mint a többi galileai, azért, hogy így jártak? Mondom nektek: nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, éppúgy elvesztek ti is mind. Vagy az a tizennyolc ember, akire rádőlt Siloámban a torony, és agyonzúzta őket, azt hiszitek, hogy bűnösebbek voltak, mint Jeruzsálem lakói közül bárki? Mondom nektek: nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, éppúgy elvesztek ti is mindnyájan.”

Amikor Isten szól, mint az Igaz Élet Istenben üzenetekben is, azt azért teszi, hogy tanácsokat adjon a híveinek és közel vonja őket a Szívéhez. Amikor Isten szól, nekünk meg kell Őt hallgatnunk, és tisztelnünk kell, amit mond. Amikor Isten szól, azért szól, hogy jobbá tegyen és megvigasztaljon minket. Isten szól, nekünk pedig meg kell hajtanunk konok fejünket és meg kell Őt hallgatnunk, akár tetszik, akár nem. A hitetlenség gyökere a gőg, amely nem akar meghallgatni. Isten, mint atya, aki a mi Atyánk, megfedd lázadásunkért és az iránta tanúsított közömbösségünkért, de azt sem mulasztja el sohasem, hogy bátorítson, felemeljen minket, és reményt adjon ahhoz, hogy meg tudjuk újítani a hitünket. Ugyanakkor végtelen irgalmában Isten azért is eljön hozzánk, hogy figyelmeztessen minket arra, hogy ha nem térünk meg és nem élünk megszentelt életet, nehézségekkel kell szembenéznünk. Isten nem szereti, ha szenvedünk, ezért végtelen irgalmában minden eszközt megragad, hogy figyelmeztessen minket, mert mi vonunk minden bajt magunkra, és nem Ő.

Amikor időnként azt hallom, hogy egyesek mennyire lekicsinylik Isten Igazságosságát, szinte fel kell kiáltanom, hogy ez “eretnekség!” Isten a Szeretet Istene, de egyúttal az Igazságosságé is. Meg van írva a Szentírásban, hogy Isten szigora éppen olyan nagy, mint az irgalma. Amikor Isten figyelmeztet és egyértelműen kinyilatkoztatja, mi történhet, ha nem javulunk meg, egyesek azt mondják: “Nem hiszem el, hogy ezek a sugallatok az Istentől valók, mert túl “apokaliptikusak, túl végítéletszerűek”. Tőlük megkérdezném: “Vajon félelem nélkül várjátok az ítélet napját?” Mit gondoltok Ninivéről? Nem adott-e Isten Jónás által figyelmeztetést? Isten nem akarta lerombolni az egész nagyvárost, ezért elküldte prófétáját, hogy figyelmeztesse a várost. És ők meghallgatták őt és böjtöltek. Ezért nem lett lerombolva a város.

A Jeremiás 4, 23-28 szakasza a Szentírásban található számos példa egyike, hogyan válaszol Isten a lázadás és a hitehagyás idején:

“Ha a földre nézek, lám, puszta és üres, ha fel az égre, kihunyt a világossága. Ha a hegyeket nézem, lám, ingadoznak, és a halmok is mind megrendülnek. Körülnézek, és nincsen ember; az ég madarai is mind elmenekültek. Ahogy tovább szemlélődöm, lám, pusztává lett a bőven termő föld; minden város romokban hever az Úr színe előtt, izzó haragjától. Mert ezt mondja az Úr: Pusztasággá lesz az egész ország; véget vetek neki! Erre majd gyászba borul a föld, és homályba burkolóznak odafönn az egek.”

Isten szüntelenül figyelmeztet minket, hogy térjünk vissza Hozzá és engesztelődjünk ki Vele és egymással. Krisztus igyekszik rávenni egyházát, hogy egyesüljenek. Már húsz éve kéri a pásztorokat, hogy tartsanak bűnbánatot és engesztelődjenek ki egymással, mozdítsák előre az egységet Húsvét dátumainak egyesítésével. Az egész világ hanyatlik gonoszsága és hitehagyása miatt. Nem csak Isten törvénye ellen vétkezik, hanem minden ellen, ami Szent, szüntelenül megbántva Istent. Ezért miért lepődik meg bárki, hogy a Szentlélek kegyelme növekszik, hogy segítségünkre siessen e sötét időben? De a sötétség ezúttal is üldözőbe vette a Világosságot. Az elmúlt évek során, amikor igyekeztem tanúságot tenni és továbbadni a világnak Isten Szavát, akadályokba ütköztem, sokan üldözőbe vettek, vádoltak, kigúnyoltak, rágalmaztak, tiltásokat és hamis vádakat zúdítottak rám. Mindez rendkívül megnehezítette a küldetésemet. Sokan közülük azt gondolták, hogy ezzel Istennek tettek szent szolgálatot!

Meg van írva a Szentírásban: “Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige.” (Jn 1,1) “Az Ige volt az igazi világosság, amely minden embert megvilágosít. A világba jött, a világban volt, általa lett a világ, mégsem ismerte föl a világ. A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be.” (Jn 1,9-11)

Az elmúlt évek során Urunk megpróbált értelmünkre hatni újra meg újra arra emlékeztetve minket, amit egykor szent prófétái, és amit Ő maga a parancsolataiban mondott. Urunk és Áldott Édesanyánk bűnbánatra, békére, szeretetre, egységre és imádságos életre hívott meg minket. Urunk eljött közénk és ma is eljön ily módon, hogy megvilágosítsa mindazokat, akik külön úton tévelyegnek, de mind a mai napig csak nagyon kevesen ismerték fel kegyelemteljes jelenlétét és még kevesebben fogadják el a hívását. Nem feledkezett meg arról, hogy először saját birtokába menjen, az Övéi közé, de az emberek keményszívűségükkel és hitetlenségükkel újra elutasították a Szeretetet. Mind a mai napig csak igen kevesen vannak, akik irgalmas felszólítására teljesen befogadták Őt és megbánták bűneiket, megengedve ezáltal Neki, hogy uralkodjon a szívükben.

A világ ma úgy viselkedik, mint egykor a fáraó: makacsságában és hitetlenségében megtagadja mindazt, ami Szent. Egyesekről azt mondja az Úr, a viselkedésük rosszabb, mint Szodomáé és Gomoráé volt. Ezekben az években Krisztus békéért könyörög Egyházához, a pásztorok közötti megbékélést és egységet kéri. Folyamatosan szól hozzájuk, Övéihez. Mégsem fogadják el az egységet mind a mai napig! Ehelyett sok pásztora kigúnyolja az ezekben a sugallatokban adott szavait, nevetségessé téve bensőséges Szeretetét és ellenségként kezelve az “egység” szót megkeményedett szívükben. Ezek a személyek közel állnak a pusztuláshoz, és mégis saját útjukat járják, és saját dolgukkal vannak elfoglalva.

Amikor az Ige testté lett, nem ismerte fel Őt a világ. Még akkor sem fogadták el, amikor saját népéhez ment el… A mi időnkben minden ember számára elérhetővé tette magát, de sokan megvetették útjait és azt, amit mondott. Nincs különbség az akkori és a mai világ útjai között: visszautasítást és hitetlenséget hordoznak szívükben az emberek.

Az Úr megkérdezi pásztorait:

Később egy másik üzenetben Krisztus így beszél pásztorairól:

Azután vannak olyanok, akik így beszélnek Isten szócsöveivel:

De Urunk mondja:

E szavak ellenére tovább folytatják azonban az üldözést megtiltva, hogy teremtményei előtt ismertté váljon Isten Szava, az a Szó, amely sok embert vezethetne bűnbánatra, megtérésre és hitre, arra indítva Istent, hogy megengesztelődjön, ahogy Ninive idejében is tette.

Íme egy másik figyelmeztetés:

1991. szeptember 11-én, pontosan 10 évvel a két amerikai torony nagy katasztrófája előtt az Úr nehezteléssel tekintett le a földre és e szavakkal figyelmeztetett minket:

2001. szeptember 11-én megrendült a világ a két torony lerombolása miatt, amely oly sok, többségükben ártatlan ember életét követelte. Szörnyű apokaliptikus jeleneteket látott a világ, és bár ilyen borzalmak történtek, ahelyett, hogy őszintén Istenhez fordult volna és bűnbánatot tartott volna, még rosszabb lett, mint azelőtt és háborúra rendezkedett be. Ahelyett, hogy felfogtuk volna, hogy mindez a saját hibáink, bűneink és hitehagyásunk miatt történt, mert a világ visszautasította Istent, továbbra is a Sátánra hallgattunk és a magunk útját jártuk és nem azt, amit Isten mutatott nekünk.

1991. december 24-én, Krisztus születésének éjjelén a mélyen megbántott Jézus újabb üzenetet adott:

Krisztus elénk tárja, mennyire bántja Őt, ha a karácsonyt családi összejövetelnek tekintjük, anélkül, hogy annak valódi tartalmára: Krisztus Születésére emlékeznénk.

Karácsonykor minden keresztény arra kap meghívást, hogy örvendezve ünnepelje Krisztus születését, menjen el templomba és ünnepelje az Ő Szent Nevét. Hitehagyásukban azonban sokan inkább a karácsonyfát ünneplik és imádják, megajándékozzák egymást, betegre eszik magukat, és haszontalanságokkal szórakoztatják magukat.

Ezután számos további figyelmeztetés következett. De volt három figyelmeztetés, melyek a 2004. december 26-án Ázsiában pusztító cunamival foglalkoznak. Az első figyelmeztetés már 1987. szeptember 10-én elhangzott:

Ezt írtam: “Hirtelen arra emlékeztetett Jézus, amit múlt éjjel álmodtam, és el is felejtettem. Ugyanaz a látomás volt, amelyet nemrég láttam, de álmomban rosszabbnak látszott “. Az Úr így szólt:

Ezt írtam: “Emlékszem, ahogy közeledni láttam, mint egy óriási hullámot. Megpróbáltam elfutni és elrejtőzni, bár tudtam, hogy lehetetlen.” Megkérdeztem az Urat: “De miért teszed ezt, ha szeretsz bennünket? Miért?“Ezt a választ adta:

Ekkor megkérdeztem: “Mit tehetünk, hogy megállítsuk ezt?“Isten így válaszolt:

Forrás: http://www.defending-vassula.org/prophecy_comment

1993. december 28.

Mi pedig mindnyájan födetlen arccal tükörként vetítjük ki az Úr ragyogását, egyre ragyogóbbá válunk, míg annak képmásává változunk, akit visszatükrözünk. Ez az Úr műve, aki Lélek.¹

Béke legyen veled! Boldog az az ember, aki kincsként őrzi ezt a prófétai üzenetet. Kiváltságos nyájam vagytok… Vassula, felkészült lelked az írásra?

Őrizd lelkemet a Te Lelkedben és engedd, hogy megtegyem a tőlem telhető legjobbat, hogy örömet szerezzek Neked!

Eljövök táborodba.² “Istenük eljött hozzájuk a táborba.”³ Eljövök, hogy találkozzak első gyümölcseimmel. El fogok jönni népemhez, amely nem cserélt fel engem arra, aminek nincs hatalma.⁴ Eljövök a szentekhez, akik állhatatosak maradtak és megőrizték hitüket. ⁵

Vigyázzatok, nehogy valaki megtévesszen benneteket, mert sokan nem fogják elhinni, hogy megkezdődtek a szülési fájdalmak és már a végső szakaszba jutottak. Ezek a fájdalmak még fokozódni fognak most, mert földi uralmam igen közel van. Ünnepélyesen mondom nektek, egyetlen ember sem maradna életben a megpróbáltatás és ama napok szorongattatása után, ha áldozatos lelkeim nem engesztelnének a gonoszakért. Nem, sokan nem értik közületek, miképpen fog közbenjárásuk megmenteni benneteket. és nektek, akik saját házamból jöttök és ezt mondjátok: “Ezek a próféták hazugságot jövendölnek Isten nevében. Nem az Isten küldte őket. Jövendöléseik azokat veszik célba, akiket Ő a legjobban szeret.” Mondom nektek: Azok a próféták, akiket nem én küldtem, de az én Nevemben jövendölnek, csak az eljövendő jó dolgokról fognak beszélni.

Az én prófétáimat azért küldtem hozzátok, hogy féltő aggodalommal kérjenek: “Tartsatok bűnbánatot!, mert Isten haragja lángot vet és megéget benneteket!” De ti nem figyeltek, és fenyegetésnek veszitek, amikor prófétáim fájdalommal kiáltják: “Tartsatok bűnbánatot, mert a romboló már ott van minden városban és egyikőtök sem menekül meg tőle. A völgy óriási sírrá vált. Tartsatok bűnbánatot, vagy ti is ott fogtok meghalni!” De ti nem figyeltek.

Te, aki nem hiszel, nem olvastad?

“Aki szívesen veszi az intelmet,
az szeret tanulni;
aki haragszik, hogyha dorgálják,
az oktalan.” ⁶

Fordítsátok figyelmeteket e példabeszéd felé!
Mondom nektek, azért veszítettétek el okosságotokat, mert lelketek elégedett. önbizalmatok és önelégültségetek elvakított benneteket, és lábatokat arra késztette, hogy elfussatok prófétáim elől és ne is halljátok meg őket. Miért akartok annyira őseitekhez csatlakozni, akik azt mondták: “Ha atyáink napjaiban éltünk volna, nem lettünk volna bűnrészesek a próféták vérében!”⁷ Azért küldöm prófétáimat és udvarom legjobbjait, hogy megmentselek benneteket!

Mondom nektek, pásztoraim közül egyesek ellenem lázadnak, pusztasággá tették e nemzedéket, és arra késztették, hogy hagyja el hitét. Ti azonban továbbra is fenyegetésnek tartjátok égi jelemet. Amikor csordulásig töltöm Mannával az eget⁸, hogy úgy szálljon le rátok, ahogyan a reggeli harmatcsepp hull a földre, hogy őszinteséggel töltse meg szájatokat, ti iszonyodva fogadjátok és szívetek meggondolatlanul ítél. Amikor azt látjátok, hogy tábort verek fölöttetek sorra a lelkekben⁹, reszkettek és hozzáláttok táboraim elpusztításához.¹⁰ Az én birtokaim… Amikor meglátjátok az égen mint ragyogó jelet, a szövetség ládáját¹¹, ezt a fénylő kincset feltűnni szemetek előtt, ezt a csodát, amely dicsőségemet foglalja magában, ti megtámadjátok és kifosztjátok mindazokat, akik szívesen fogadják dicsőségemet…

Áldott az, aki megízleli rejtett Mannámat. Ez a ti üdvösségetek tápláléka¹², és aki megízleli, bebocsátást nyer országomba, hogy osztozzon dicsőségemben… Egyedül én vagyok a Bölcsesség. én, az Isten beszélek hozzátok, és ma még inkább megjelöllek benneteket Szentlelkem pecsétjével, mint valaha. Nyissátok ki szíveteket és fogadjátok azokat a lelki áldásokat, amelyeket szüntelenül küldök nektek az égből! Ismerjétek fel trónomat ti is, ahogy a szentek maradéka felismeri. Ismerjétek fel az Emberfiának ezt a nagy és csodálatos jelét, és csatlakozzatok a szentek himnuszához:

Szentlelkem össze fogja gyűjteni a bénákat és összehívja azokat, akik eltévedtek. Belém lesznek oltva, hogy újból tiszteljék Szent Nevemet és helyreállítsák országomat a Földön. Vassula, kegyelmem van rajtad, mitől kell hát félned? Veled vagyok… állítsd helyre házamat!…¹⁵ Mondom neked, hamarosan velem leszel. Addig is tedd ismertté Atyám Nevét és az én Nevemet, hogy gyermekeim felismerjék, kihez tartoznak és kitől származnak. Engedd meg, hogy igénybe vegyelek tervemhez! Kicsim, én, Jézus megáldalak! IC

1 vö. 2 Kor 3,18
2 Isten arra utal, hogy jelen lesz és velem lesz.
3 1Sám 4,7. Lelkünk Isten táborává válhat, amelyben Ő élhet. Ugyanúgy lehetünk Isten trónja is.
4 Utalás a Jel 13,14 versére: a vadállat szobrára.
5 vö. Jel 13,10
6 vö. Péld 12,1
7 Mt 23,30
8 Isten az Ő Szentlelkéről beszél.
9 vö. 1 Sám 4,7
10 A tábor itt lelkeket jelent, amelyeket Isten magához ragadott és sajátjává tett.
11 A szövetség ládája Isten jelenlétét, valamint Isten Szentlelkét jelenti ebben a szakaszban.
12 A “táplálék”, a lelki tudás: a bölcsesség itt a Szentlelket jelenti. A héberek a szövetség ládájában elhelyezett edényben tartották az égi mannát. (vö. Zsid 9,4)
13 vö. Jel 15,3
14 vö. Jel 14,4
15 Isten ezt rövid szünet után mondta, nagyon komoly hangon, de mégis igen szelíden, fenséggel és tekintéllyel.

Forrás:Igaz Élet Istenben Üzenetek

1987. október 26.

Október 24-én éjszaka Isten megvilágosított, hogy megértsem; miért jelent meg Szűz Mária hatalmas szobor alakjában unokatestvérem előtt. Ezáltal erősített meg bennünket abban, hogy Isten akarja és megengedi, hogy templomában olyan szobrokat állítsanak fel, amelyek Őt és a Szűzanyát ábrázolják. Majd október 25-én éjszaka ismét megvilágosított, és megértette velem, hogy beleegyezik és megengedi nekünk, hogy templomát az Őt ábrázoló fényképekkel és festményekkel díszítsük… az 1987. Ez volt a második olyan üzenet, amelyben olyasmit engedett meg, amit más keresztények elítélnek.

Megengedem Egyházamnak, hogy ábrázoljon engem. Ne fosszátok meg ruháimtól Testemet, ékesítsétek, szépítsétek, hagyjátok meg olyannak, amilyen. ¹

Figyelj Vassula, én vagyok az Egyház – bízzál bennem. Kedves, én vagyok Jahve. Írd leányom: Ó teremtés, nem támasztottam-e szenteket és prófétákat, hogy figyelmeztesselek az idők végére? Nem jövendöltem- e meg, hogy mennyei csarnokomból angyalt küldök nektek titkos szándékom kihirdetésére, hogy beteljesülhessen? Szavam változatlansága újból be fog igazolódni. Nem mondtam-e meg nektek előre, hogy az lesz hírvivőm küldetése, hogy közvetítse kinyilatkoztatásomat? Az én tanúságtételem a prófétaság lelke. Örüljetek és vigadjatok mindannyian, akik hűségesek vagytok hozzám! Jaj a hűtleneknek, mert Szavam úgy éri utol őket, mint a kard, lesújt rájuk, megsemmisíti hamis bölcsességüket, ami teremtésemnek azt sugallja, hogy a Sátán hálójába essen, bárányaimat pedig istentelen, félelmet nem ismerő, erkölcstelen néppé alakítsa. Látomást adtam neked Vassula a figyelmeztetésről, utaltam arra, hogy mit tettem Szodomával és Gomorrával. Vegyék komolyan figyelmeztetésemet, mert én, az Úr jövendöltem meg teremtésemnek, hogy ha meg nem tér és el nem fogad Teremtőjének, kardom lesújt rá. Végtelen irgalmamból szállok le a Földre, hogy figyelmeztesselek benneteket. Én beszélek, az Igazság Lelke, figyeljetek, mit mondok egyházaimnak! Teremtés, ne maradj tétlen, add tovább figyelmeztetésemet! Én, az Úr, az ajtóban állok és zörgetek. Aki meghallja hangomat és kinyitja az ajtót, ahhoz bemegyek, és vele étkezem, ő meg velem. Ne féljetek, én beteljesítem Szavam. Előtted állok.

Uram, arra utalsz talán, hogy személyesen terjesszem figyelmeztetésedet? Ha igen, mi többet tehetnék a másolatok készítésénél?

Engedd, hogy beléd véssem, tőled mindössze szeretetet kérek, már kiválasztottam azokat, akik továbbadják üzenetemet. Jöjj, veled vagyok, érezz engem, érezd jelenlétemet, igen! ² Szeress!

Szeretlek Jézusom, taníts meg arra, hogy még jobban szeresselek, úgy, ahogy Te akarod!

Én vagyok!

1 Ez azt jelenti, hogy a katolikusok és a görögkeletiek feldíszítik templomaikat.
2 Felismertem Jézust.

Forrás : Igaz Élet Istenben Üzenetek …