Jézus azt az utasítást adta, hogy mindenki ajánljon fel egy különleges imát kéréseivel, melynek megnevezése: Segélykiáltásom Jézushoz.

Ő azt mondta, hogy valamennyi imakérést meg fog válaszolni, ha azok megegyeznek Szent Akaratával.

Mit kell tenni?

E-mailben (a lenti linken keresztül elérhető űrlap kitöltésével) küldjétek el az imakérést, de ne tartalmazzon 250 szónál többet.

Függetlenül attól, hogy az imakérés hány kérést tartalmaz, Jézus Krisztus minden kérést meghallgat, és Szent Akarata szerint megválaszol.

A beérkezett és Jézus által meghallgatott kéréseket a hét elmúltával törlik.

Az Irgalmasság Máriája egyetlen E-mailt sem fog megválaszolni, ezúton kérjük megértéseteket. Nektek csak Jézus Krisztusban kell bíznotok, hogy meghallgatja imáitokat.

Forrás: http://www.thewarningsecondcoming.com/prayer-request/

1.) Hamarosan, igen hamar, váratlanul megnyitom szentélyemet a Mennyben, és miután lehullik szemedről a fátyol, meg fogod látni ott, mint titkos kinyilatkoztatást, az angyalok, a trónok, az uralmak, a hatalmasságok, az erősségek ezreit, amint leborulnak a szövetség ládája körül. Akkor egy lehelet érinti meg arcodat, és megrendülnek az Ég erői. A villámlást mennydörgés követi, és "…olyan szorongattatás ideje következik, amilyen még nem volt soha, amióta nemzetek vannak"   (Dániel 12,1), mert megengedem lelkednek, hogy végignézze életed minden eseményét. Sorra felfedem mindegyiket. Meg fogod tudni lelked nagy rémületére, hogy bűnöd miatt hány áldozatnak folyt ártatlanul a vére. Majd lelked tudtára adom, hogy sohasem követted igazán törvényemet. Úgy fogom felnyitni a szövetség ládáját, mint könyvtekercset, hogy megtudd, mennyire szembehelyezkedtél a törvénnyel.

2.) Ha ezek után még életben maradnál és meg tudnál állni lábadon, lelked szeme olyan ragyogó fényt lát majd, mintha sok drágakő csillogna, és kristálytiszta gyémántok szikráznának. Bár angyalok ezrei állnak közeledben a csendességben, mégsem fogod őket tökéletesen látni, mert az a fény ezüstös arany páraként fogja betakarni őket. Lelked csak alakjukat fogja látni, arcukat nem.

Majd lelked a ragyogó fény közepén meg fogja látni azt, amit egykor a pillanatnak abban a töredékében, teremtésed pillanatában látott…

Meglátja Őt, aki elsőként tartott kezében, a szempárt, amely elsőként látott téged.

Meglátja annak kezét, aki megformált és meglátott téged…

Meglátja a gyengéd Atyát, a ti Teremtőtöket félelmetes ragyogásba öltözötten.

Az Elsőt és az Utolsót, Őt, aki van, aki volt, és aki el fog jönni, a Mindenhatót,

az Alfát és az Omegát, az Uralkodót.

Meg leszel törve, ahogy felébredsz, és szemed az enyémre szegeződik, amely olyan lesz, mint a lobogó tűz (vö. Jel 19,12). Szíved akkor vissza fog tekinteni bűneire, és lelkiismeret-furdalásod lesz. Nagy szomorúságot és fájdalmat fogsz elszenvedni törvényszegésed miatt. Rádöbbensz, hogy folytonosan megszentségtelenítetted Szent Nevemet és visszautasítottál engem, Atyádat. Félelemmel telve fogsz remegni és borzongani, amikor meglátod magad, mint feloszló holttestet, amelyet férgek rágnak, és keselyük marcangolnak.

3.) És ha lábad még mindig megtart, megmutatom, hogy mit dajkált lelked, az én templomom és lakóhelyem életed folyamán. Nagy rémületedre látni fogod, hogy a viperát szeretted Örök Áldozatom helyett, és lelked mélyén annak a „vészt hozó undokságnak” adtál helyet, az istenkáromlásnak, amiről Dániel próféta beszél. Az istenkáromlásnak, ami elvágta hozzám fűző égi kötelékeidet, és szakadékot nyitott közötted és közöttem, a te Istened között. Amikor ez a nap eljön, lehull szemedről a hályog, észreveszed majd, milyen mezítelen vagy, és bensőd mennyire kiszáradt föld… Boldogtalan teremtmény, lázadásod és a Szentháromság megtagadása hitehagyottá és Szavam üldözőjévé tett.

Panaszodat és jajgatásosat csak magad fogod hallani. Mondom neked, gyászolni és sírni fogsz, de panaszodat csak a te füled hallja majd. Én csak úgy ítélhetek, ahogy nekem meghagyták, és ítéletem igazságos lesz.

1992. Jézus. (Vassula-6) 122-123.

Egyesek ma szomorúak közöttetek, mert a világ elhamarkodott ítéletet mond Szentséges Szívem és Édesanyátok Szeplőtelen Szíve felett. A mi két Szívünk azonban hamarosan meg fogja mutatni a világnak, mennyire igazságtalan volt ítéletük, amikor majd Szent Arcom felfedi magát bennük. [A tisztulás napján, amikor Isten szemével fogjuk látni bűneinket.]

Leányom írd:

Amikor feltöröm a hatodik pecsétet, nagy földrengés támad. A Nap olyan fekete lesz, mint a szőrzsák, és a Hold olyan lesz, mint a vér. Az Ég csillagai úgy fognak a Földre hullani, mint ahogy a fügefáról hullik az éretlen gyümölcs, ha erős szél rázza. Az Ég eltűnik mint felgöngyölt könyvtekercs, és minden hegy és sziget elmozdul helyéről. A Föld királyai, nagyjai és hadvezérei, a gazdagok és hatalmasok, az egész nép, a rabszolgák és a szabadok a hegyi barlangokba és a sziklák közé rejtőznek, Így kiáltanak a hegyeknek és szikláknak: „Omoljatok ránk és rejtsetek el a trónon ülők színe elől, és a Bárány haragja elől!” (vö. Jel 6,12-17.) [Itt Jézus nyíltan megmondja, hogy a tisztulás napján a világon mindenki meg fogja tapasztalni lelke állapotát, és mindenki fel fogja ismerni a Bárányt, vagyis Jézust.] Hamarosan utolér benneteket a tisztulás napja, és ki az, aki túlélheti?

Minden embernek meg kell tisztulnia ezen a Földön! Mindenki meg fogja hallani hangomat, és felismer engem mint Bárányt. Minden fajtájú és vallású ember látni fog engem benső sötétségében. Ezt mindenki titkos kinyilatkoztatásként fogja kapni, hogy feledje lelke sötétségét.

Amikor meglátjátok bensőtöket ebben a kegyelmi állapotban, valóban kérni fogjátok a hegyeket és a sziklákat, hogy essenek rátok.

Lelketek sötétsége olyannak fog tűnni előttetek, hogy azt gondoljátok majd, a Nap elvesztette fényét és a Hold vált vörössé. Ilyennek fogjátok látni lelketeket, de végül engem fogtok dicsérni.

Ha egy idegen jön felétek az úton, és azt mondja nektek, hogy az étel [ezek az üzenetek], amelyeket nektek adtam, rossz, ne hallgassatok rá! Szentséges Szívem szavára és keresztem szavára figyeljetek! Virágozzék fel újból Szentséges Szívem iránti hűségetek, ajánljátok fel magatokat újból Szentséges Szívemnek és Édesanyátok Szeplőtelen Szívének!

Forrás:http://www.kenyestemak.hu/htm/figyel.htm

Néhány mondat az üzenetekből:

Ez a munka, mely felfedi az Igazság Könyvét, mivel a pecsétek feltörése most van folyamatban, Atyám számára a legfontosabb missziók egyike a Földön.

2012. február 1. szerda, 8:15

Eljött az idő Számomra, az Atyaisten számára, a pecsétek feltörésének jóváhagyására.

2012. február 4., 15:00

Ha pecsétek fel lettek törve, leányom, a háborúk gyorsan fognak kibontakozni.

2012. február 6., hétfő, 20:15

Nem elegendő csupán üzeneteim elismerése, melyek neked, az Én prófétámnak, a végidők prófétájának adatnak, neked, a hét pecsét felnyitásának felelőssége is adatott.

2012. február 19. vasárnap, 3:00

Leányom, elérkezett az idő az első Pecsét feltörésére, és ez nagyon elszomorít Engem.

…

Gyermekeim, most maradjatok közel Hozzám, mert végül az első Pecsét felbontásra került.

2012. február 21., kedd, 12:30

Drága szeretett leányom, szinte eljött számodra az idő a pecsétek felnyitására, ami majd azt eredményezi, hogy felnyisd a hetedik pecsétet is.

2012. március 5., 3:30

Azok számára, akik nem rendelkezhetnek hittani ismeretekkel, nem értik, miért van ez így írva.

Az angol szövegben nincs elírás, erre garancia a látnoknő, akit a múltkor én magam kérdeztem meg a "teljes bűnbocsánat és búcsú" kérdésével kapcsolatban. A válaszában biztosított engem arról, hogy ő csakis azt írja le, amit Jézus mond, azaz diktál neki. Nem tesz a szöveghez semmit, és nem is vesz el belőle semmit.

Jelen üzenetben sincs nehézség, amiért azt mondja az Úr Jézus neki, hogy a pecsétet te nyitod fel… Igen, a látnoknő nyitja ki a maga (emberi) módján, azaz ismerteti a világgal a pecsét tartalmát.  Ő egy eszköz Isten kezében, hogy ezt a feladatot végre hajtsa. Hasonlóan a "közbenjárás" kérdését illetően: A Szűzanya másképpen közbenjáró, mint Jézus (Zsidókhoz írt levél 7,25; Róm.8,34; vagy a Szentlélek:Róm.8,26). Érthető tehát, hogy az ír látnoknő más értelemben "pecsétfeltörő", mint Jézus (Jel.5,1-10).

Amikor én gyóntatok, akkor a feloldozás szövegében így szólok a bűnbánóhoz: "… én feloldozlak téged az Atya a Fiú és a Szentlélek nevében."- holott mind ketten tudjuk, hogy Krisztus az, aki – a pap személyében – feloldozza a bűnbánót. A II. Vatikáni Zsinat ezzel kapcsolatban így fogalmaz a Szent Liturgiáról szóló dokumentum I. fejezetében:

(Krisztus tevékeny jelenléte a liturgikus cselekményekben)

"7. E nagy mű végrehajtására Krisztus mindig jelen van Egyházában, kiváltképpen a liturgikus cselekményekben. Jelen van a szentmise Áldozatában, mind a papi szolga személyében, mert "az Áldozatot ugyanaz mutatja be most a papok szolgálata által, aki a kereszten önmagát feláldozta'',[20] mind, s leginkább, az eucharisztikus színek alatt. Jelen van erejével a szentségekben, úgyhogy amikor valaki keresztel, maga Krisztus keresztel.[21] Jelen van igéjében, mert Ô maga beszél, amikor az Egyházban a Szentírást olvassák. Végül, amikor könyörög és zsoltároz az Egyház, Ô van jelen, aki megígérte: ,,Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük'' (Mt 18,20)."  SC.(Sacrosanctum Concilium)

Az üzenetekben is van tevékenységére, szerepére való utalás:

Mindent megjövendöltek, ami történik. Egy eszköz vagy, amelynek segítségével Isten szava eljut az összes gyermekemhez.

2010. november 1. hétfő, 15:30

Amint azt már korábban is mondtam neked: Te vagy az író, és Én a szerző. Te vagy az eszköz, és Én a Mester.

2011. október 13.

Ezzel szerettem volna egyértelműen jelezni, hogy milyen értelemben "pecsétfelnyitó" a látnoknő.

Remélem, most már mindenki számára érthető ez a megfogalmazás.

Selymes József atya, Róma

A 2012. február 5. – i üzenetben, melyet az Isteni Irgalmasságról elnevezett Mária kapott, a mi Asszonyunk, a Szent Rózsafüzér imádkozására sürgeti az embereket, hogy segítsenek saját nemzetük megmentésében.

„Soha ne feledjétek, hogy milyen fontos az Én Legszentebb Rózsafüzérem; mert ha azt minden nap imádkozzátok, segíthettek saját nemzetetek megmentésében.

Amikor az Én Rózsafüzéremet imádkozzátok, akkor a Sátán ereje meggyengül. Mérhetetlen kínjában elmenekül és tehetetlen lesz. Nagyon fontos, – nem számít, hogy milyen keresztény vallásúak vagytok – hogy legalább egyszer naponta elimádkozzátok.”

Rózsafüzér bevezető imája
Szent Rózsafüzér Királynéja, Te, aki Fatimába eljönni méltóztattál, hogy a kegyelmek kincseit kinyilatkoztasd a három pásztorgyermek számára, melyeket a Rózsafüzér rejt magában, sugalmazz szívemnek ehhez az ájtatossághoz őszinte szeretetet, hogy a Megváltás misztériumáról való elmélkedésem, melyekre emlékeztet, gyümölcsöt teremjen számomra. Hogy a világ a békét, a bűnösök és Oroszország a megtérését kapja meg általa; és hogy elnyerhessem azt a kegyelmet, melyet ebben a Rózsafüzér imában kérek. (Itt Említsd meg kérésedet) Mindezt Isten legnagyobb dicsőségére kérem, a Te tiszteletedre, és a lelkek javára, különösen a saját magam javára. Ámen.

Miatyánk:
Mi Atyánk, aki a Mennyekben vagy, Szenteltessék meg a Te neved, Jöjjön el a Te országod, Legyen meg a Te akaratod, Amint a Mennyben, úgy a Földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek, és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól.  Mert tiéd az ország a hatalom és a dicsőség, mindörökkön örökké. Ámen.

Üdvözlégy Mária:
Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled, áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus. Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent Anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján. Ámen.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen.

Ima Jézushoz, a Mi Asszonyunk kérésére:
Ó, Jézusom, bocsásd meg bűneinket, ments meg minket a Pokol tűzétől, vidd a Mennybe a lelkeket, különösen azokat, akik legjobban rászorulnak Irgalmadra.

HISZEKEGY ISTENBEN,
mindenható Atyában, Mennynek és Földnek Teremtőjében.
És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban;
aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától;
szenvedett Poncius Pilátus alatt;
megfeszítették, meghalt és eltemették.
Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül;
fölment a Mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján;
onnan jön el ítélni élőket és holtakat.
Hiszek Szentlélekben.
Hiszem a katolikus Anyaszentegyházat;
a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát;
a test feltámadását és az örök életet. Ámen.

Salve Regina
Üdvöz légy, Úrnőnk, irgalmasságnak asszonya!
Élet, édesség, reménycsillag, áldunk.
Most kérve kérlel Évának száműzött népe.
Hozzád sóhajtozunk, sírva és zokogva
siralmaink völgye mélyén.
Hallgass meg hát, égi közbenjárónk!
Kegyes Anyánk, két szemed áldott sugarát
fordítsd ránk végre!
És Jézust mutasd nekünk,
méhed szent gyümölcsét,
hogy őt e számkivetés múltán lássuk!
Ó áldott, ó drága, ó édes, szép Szűz Mária!

Könyörögj érettünk, Ó Istennek szent Anyja, hogy méltók lehessünk Krisztus ígéretére.

Ima a Rózsafüzér után:
Könyörögjünk! Úristen, a te egyszülött Fiad életével, halálával és feltámadásával megszerezte nekünk az örök élet jutalmát: add meg, kérünk, hogy e titkokról a Boldogságos Szűz Mária szentolvasójának elmondásával megemlékezve, utánozzuk, amit magukban foglalnak, és elnyerjük, amit ígérnek. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

Egyéb információk a Szent Rózsafüzérről, ide kattintva – az eredeti oldalon:

http://www.thewarningsecondcoming.com/how-to-pray/how-to-pray-the-rosary/

Az Üdvözlégy Mária imában elmondandó titkok:

A rózsafüzér titkok (az Üdvözlégy-ek közepén imádkozzuk)

ÖRVENDETES TITKOK:

Bevezető három Üdvözlégyben:

1. aki hitünket növelje,
2. aki reményünket erősítse,
3. aki szeretetünket tökéletesítse.

A tizedekben:

1. aki te, Szent Szűz a Szentlélektől fogantál,
2. aki te, Szent Szűz, Erzsébetet látogatván hordoztál,
3. akit te, Szent Szűz a világra szültél,
4. akit te, Szent Szűz a templomban bemutattál,
5. akit te, Szent Szűz a templomban megtaláltál.

FÁJDALMAS TITKOK:

Bevezető három Üdvözlégyben:

1. Aki értelmünket megvilágosítsa,
2. aki emlékezetünket megerősítse,
3. aki akaratunkat tökéletesítse.

A tizedekben:

1. aki érettünk vérrel verítékezett,
2. akit érettünk megostoroztak,
3. akit érettünk tövissel megkoronáztak,
4. aki érettünk a nehéz keresztet hordozta,
5. akit érettünk keresztre feszítettek.

DICSŐSÉGES TITKOK:

Bevezető három Üdvözlégyben:

1.     aki gondolatainkat irányítsa,
2.     aki szavainkat vezérelje,
3.     aki cselekedeteinket kormányozza.

A tizedekben:

1. aki halottaiból feltámadott,
2. aki a mennybe fölment,
3. aki nekünk a Szentlelket elküldte,
4. aki téged, Szent Szűz a mennybe fölvett,
5. aki téged, Szent Szűz a mennyben megkoronázott.

Forrás:http://www.nagyfigyelmeztetes.com

“… Ébredjetek fel, gyermekeim, az igazságra. Ez a gonosz terv megváltoztatta a Katolikus tan alapvető hitelességét az évek során.

Ti megbántjátok Fiamat, amikor kézbe fogadjátok a Szent Eucharisztiát.

Ez az ő művük volt. …”

Ennek megértéséhez szeretnénk az alábbi anyagokra felhívni a figyelmet. Azzal a nem titkolt céllal, hogy mindenki számára ismert lehessen, ez egy olyan jelzés a Szűzanyától ezen a látnoknőn, prófétán keresztül, ami már ismert azok számára, akik figyelemmel kísérték az elmúlt évtizedek misztikus történéseit, üzeneteit. E mellett fontos megismerni ennek a szokásnak bevezetése körüli eseményeket, az Egyház vezetői, beleértve az akkori Szentatya álláspontját. 

Ehhez egyrészt Török József történész, teológus írását használjuk, másrészről az érintett, az Úr Jézusnak Manduriában, Debórának adott részletes kinyilatkoztatására utalunk. A manduriai jelenésekről szóló portálon bőven lehet erről olvasni.

A joggal sok tiltakozást kiváltott Holland Katekizmus (1966) azt írja, hogy „az Egyház jelenleg nem tartja szükségesnek Jézus való­ságos jelenlétének igazságát a többitől elválasztva szemlélni. Lehet, hogy erre valamikor szükség volt, amikor egyes téveszmék tagadták Jézus valóságos jelenlétét.” (318. o)

Ebben a megfogalmazásban a valóságos jelenlét egy szintre kerül az emlékezéssel, a közös étkezéssel, a hálaadással, az áldozattal. így szemlélve a szentmise „közös lakoma és ugyanakkor közösségi hála­adás.” (322. o.)

Nem véletlen, hogy a VI. Pál pápa által fölállított bíborosi bizottság az Eucharisztiát tárgyaló holland szöveg helyett több fejezet terjede­lemben új, a Tanítóhivatal álláspontját tükröző megfogalmazás átvé­telét szorgalmazta, ami azonban a hollandok ellenállásába ütközött.

Az Eucharisztia tanát védelmébe vevő VI. Pál a hivatalos engedélyt nélkülöző kézben áldozásról tudomást szerezve, ennek kapcsán kér­dést intézett a világ püspökeihez. Válaszában 1233 püspök elutasítot­ta az áldozás új módját, 567 mellette foglalt állást, 315 pedig komoly föltételekhez kötve tartotta csak megengedhetőnek.

A világ püspökeinek többsége tehát elutasította!

Az illetékes kongregáció VI. Pál pápa kérésére közzétett nyilatko­zatában a hagyományos forma mellett állt ki; de azokban az országok­ban engedélyezte, ahol ez már elterjedt.

Oddi bíboros szerint VI. Pál pápa személy szerint ellenezte a kéz­ben áldoztatást. (Yves Chiron: Paul VI., 1992, 293 o) II. János Pál pápa 1980as párizsi látogatásakor a köztársasági elnök feleségének a televíziók kamerája előtt sem adta kezébe az Eucharisztiát, hanem a hagyományos módon áldoztatta meg. A pápa tudta, mit tesz! A törté­nelmi tények felidézése segíthet az Eucharisztia iránti tisztelet tovább­gondolásában.

Megfontolandó szempontok

Látszólag jelentéktelennek tűnő apróságok változtak meg a szentmisén belül az Eucharisztia vételénél, ám ezek kifejezik azt a vallásos érzületet, amelyet a változtatások szorgalmazói előnyben akartak részesíteni a ha­gyományos érzülettel szemben A hívek, engedelmeskedve a rövid bevezetésnek, szinte egyik napról a másikra átvették a szentáldozás új for­máját, és csak utólag, az újat összevetve a régivel, kezdték érzékelni a különbséget. Azután következett a szentélyek átalakítása, és a régi rítusra emlékeztető építmény, az áldoztatórács gyorsan eltűnt. Mint­ha a szentély rácsa azért omlott volna le, hogy a szentélyben jelenlé­vő szentség (sacrum) elárassza a hajóban tartózkodó híveket; jóllehet pontosan az ellenkezője történt: a hajóból a nem szent, a mindennapi (profanum) áradt be a szentélybe a helyileg fogalmazott, társadalmilag korrekt hangvételű könyörgésektől egészen az evangéliumi esemé­nyeket mímelő pantomim játékig. Az áldoztatórács csak akkor mene­kült meg, s folytathatta létezését a templomon belül, esetleg új helyen, ha műemlék volt, vagy kemény, márvány anyaga túl nagy gondot oko­zott a szentély átépítésénél. Templomban mégsem lehet robbantani, mondta az egyik lelkes átépítő, miközben heti igehirdetésével a hit szikláit robbantgatta, azt magyarázva, hogy Jézus csodái mégsem cso­dák, csak az apostolok hitének szóbeli képződményei.

Az áldozásnál jelentős változás, hogy a hívek körmenetben vonul­nak az oltárhoz, és állva fogadják az Eucharisztiát. Két megoldás létezik: vagy a hívek körülállják az oltárt, és a pap jár körbe az áldoztatás során, vagy a pap marad egy helyben és a hívek járulnak elé, egyesével, kettesé­vel. Utóbbi megoldás a pap számára egyszerűbb, ám a hívek szempont­jából rosszabb. Ugyanis közvetlenül a Szent Test vétele előtt és rögtön a vétele után mozogni kell, oda, majd arrébb lépni. A figyelem pontosan a legszentebb pillanatokban szétszóródik, és nem az Úrral foglalkozik. Az oltár körülállása esetén szintén ez a helyzet, legföljebb ott egykét má­sodperccel több ideig maradhat az áldozó. Sajnos csak maradhat, mert szinte mindenki kötelességének érzi, hogy más áldozni akarók vélt érde­kében udvariasan azonnal visszalépjen, miközben gondolatai elterelődé­se miatt magával a hozzá érkezett Jézussal szemben válik udvariatlan há­zigazdává. Ekkor, a szent pillanatban az emberi lélek természetes igénye miatt csakis a Mártával szembeállított Mária szemlélődő példája lehet az irányadó. A régi formánál, ami azt jelentette, hogy a hívő térdel a Szent­ség vételekor, ez a nyugalom, szemlélődő odafigyelés természetszerűleg létezett. Lassabb volt az áldoztatás, már csak a kísérő imádság hosszabb volta miatt is, a hívek hamarabb odatérdeltek a rács mellé, és kicsit még maradhattak a pap továbbhaladása után is. Néhány pillanatról van szó csupán, de ez a néhány pillanat minőségi többletet jelentett a lelkiélet­ben. Egyébként régen sem volt kötelező letérdelni annak, aki valami oknál fogva nem tudott. Az állva áldozás indoka a liturgiareform utáni magyarázatok szerint az, hogy az állás jobban kifejezi az istengyerme­ki szabadságot. A térdelés viszont az Istennel szembeni hódolat mara­déktalan kifejezője. Vajon a sokat emlegetett mai embernek melyik­re van jobban szüksége? Sokszor támad az a benyomás, hogy még a hívők is partneri viszonylatban szeretnének „tárgyalni” Istennel, mint egyenrangú felek.

Ez a sajátos nagykorúság tűnik ki a kézben áldozáskor is. Az ős­keresztények szép példája, amit azonban a történelmi fejlődés túlha­ladott, alkalmas kifejezése annak, hogy a hívő és Isten között a pap szerepe visszaszorítandó, hiszen a hívő önmagát áldoztatja. Eb­ben pedig benne lehet az önüdvözítés gesztusa. Ez utóbbi megállapí­tás nem aggodalmaskodás, hanem szembenézés azzal az irányzattal, amely az Eucharisztia áldozat jellegét, sőt a kereszthalál áldozat jelle­gét igyekszik gyöngíteni vagy egyenesen megsemmisíteni a hívek tu­datában. A szentmise közösségi, hálaadó étkezésként túlhangsúlyozott bemutatása annak tartalmi kiüresítése. A forma megőrzése segíthet a tartalom megőrzésében A Szentatya nem áldoztat kézbe. Ezzel szeret­ne példát adni a hagyományos áldozási forma megőrzéséhez II. János Pál 1980as franciaországi látogatásakor a francia köztársasági elnök feleségét a televíziós kamera láttára sem áldoztatta kézben A pápának nincs joga példát mutatni? Akkor Krisztus miért bízta meg a vezetés­sel? Ha pedig igen, akkor példája parancs erejű kellene, hogy legyen! A lelkipásztori tapintat a kézben áldozni akaró hívek iránt ideig-órá­ig kitérhet a példa követése elől; ám mit tesz majd, ha a valóságos je­lenlétbe és az áldozat jellegébe vetett hit rohamos gyöngülésével talál­ja magát szemben? A gyónások ijesztően csökkenő száma áttételesen erre is utalhat, mert bár kevesen gyónnak, sokan áldoznak A szentség­imádások elnéptelenedése szintén figyelmeztető jel.

Török József történész, teológus

forrás: Tengernek Csillaga 1997.

http://jelenesmanduriaban.hu/a-kezbe-aldozasrol:

Jelenés Manduriában

Forrás :http://www.nagyfigyelmeztetes.com